Hírek
Czeglédi Gyula 2022. március 15-i ünnepi beszéde
Honfitársaim! Tisztelt Ünneplő Közönség!
Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Az 1848-as forradalom fő üzenetével szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket március 15-i megemlékezésünkön.
Kevés olyan pillanata van Magyarország történelmének, mely üzenetéből, aktualitásából máig nem veszített semmit. A mai nap a magyar történelem nagy könyvébe arany betűkkel van beírva, mely minden magyar ember szívét fölemeli.Szívünk fölött a kokárdával nemcsak városunkban, Hajdúszoboszlón, hanem az ország minden településén megemlékezünk ilyenkor a magyar szabadság máig legfényesebben csillogó küzdelméről.
Az 1848. március 15-i forradalom napja a legszebb nemzeti ünnepünk, nemzeti identitásunk szimbóluma. Egyszerre érezhetjük győztesnek magunkat a forradalom győzelmével és a dicsőséges tavaszi hadjárattal, valamint érezhetünk keserűséget az elbukott szabadságharc miatt.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Március 15-én nemcsak a forradalomra és a szabadságharcra emlékezünk, hanem arra is, hogy ezen a napon született meg a modern parlamentáris Magyarország.
A forradalom győzelmének köszönhetően megalakult a Batthyány-kormány. Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket V. Ferdinánd Habsburg uralkodó április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, hiszen Magyarország független parlamentáris ország lett. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget a nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. Ez hatalmas jelentőségű változás volt Magyarország történetében. Olyan változás, amelynek védelméért sok ezer ember áldozta életét, és végül a Habsburg birodalom az orosz birodalom segítségvel tudta leverni a szabadságharcunkat. A szabadságharcunkat végül mégis eredményesnek tekinthetjük, hiszen közel két évtized után elhozta a kiegyezés alkuját, amely példátlan fejlődési pályára állította az országot.
Tekintsük át röviden a március 15-i eseményeket:
Ennek a napnak reggelén, 8 óra körül Petőfi társaival a Pilvax-kávéházba ment, ahol kiáltványt fogalmaztak meg a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. Ez volt a 12 pont.
Petőfi elszavalta a Pilvax kávéházban előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt. Innen indultak a jogi egyetemhez, majd ahogy haladtak tovább a városban, a tömeg egyre nőtt körülöttük. A Landerer nyomdát lefoglalták, kinyomtatták a forradalom két jelképét a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Délután 3 órakor a Nemzeti Múzeum kertjében tartottak nagygyűlést. Forradalmi választmány alakult, a Helytartótanáccsal elfogadtatták a 12 pontot. Délután kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt, este pedig előadták a Nemzeti Színházban a korábban betiltott Bánk bánt.
V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős magyar minisztériumot.
Eufórikus napok és hetek voltak az 1848-as forradalom napjai Magyarországon. Az itáliai, bécsi, prágai, krakkói forradalmak is segítettek abban, hogy a követelések valóra váljanak.Mindez történhetett azért, mert reformkor felvilágosult szellemisége után 1848-ban kellő pillanatban volt egy olyan fiatal, radikális generáció, az ún. „országgyűlési ifjak”, mint Petőfi, Vasvári vagy Jókai, akik tenni is mertek a sorsdöntő pillanatban.
A forradalmat követően a szabadságharc ránk zúduló túlerejvével szemben az ország vezetése egészen Debrecenig „az őrvárosig” szorult vissza, ahonnan 1849 tavaszán új erőre kapva a dicsőséges tavaszi hadjárat elindult.
A szabadságharcban hajdú vitézek is szép számmal részt vettek.
Bocskai István, amikor 1606-ban letelepítette elit hadseregét, 700 lovashajdút Szoboszlóra, örökül hagyta számunkra, hogy: „Jó lovak és harci szekerek mindenkor készen álljanak a magyar szabadság megvédésére!”
Az 1848-as márciusi forradalom idején, a Császári és Királyi Huszárezred 2. századában Lenkey János kapitány parancsnoksága alatt őrmesteri rangban szolgált Galíciában a szoboszlói születésű Harsányi Bálint. Itt értesültek a készülő 1848-as forradalomról, és kezdeményezésére a nagyobbrészt hajdúsági huszárokból álló század (131 fő) teljes felszereléssel szökött Magyarországra a haza és a forradalom védelmére.
Óriási ünneplés közepette érkeztek meg Máramaros szigetre, majd a hadügyminiszter délvidékre irányította őket a szerbek elleni harcokba.
Harsányi Bálint elszánt vitézségéért hadnagyi, majd főhadnagyi előléptetésben részesült. Silye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos Bocskai csapatot szervezett, mely részt vett a dicsőséges tavaszi hadjáratban.
Harsányi Bálint, a rákosmezei ütközetben, április 11-én halálos sebet kapott, katonái Isaszegen temették el. Dicső emlékét tisztelettel őrizzük.
Európa sorsát ezidőtájt 5 nagyhatalom határozta meg. Franciaországon és Anglián túl a Rajnától keletre a porosz király, az osztrák császár és az orosz cár hatalmi felosztásában élhettek a kisebb nemzetek. Magyarország mindig a keleti és nyugati birodalmak ütközőpontja volt és hosszú ideig birodalmak elnyomásában élt. A magyarság sok-sok megpróbáltatáson ment keresztül az elmúlt évszázadokban és mindig volt erőnk talpra állni, felemelkedni.
2004-ben nagy reményekkel léptünk az Európai Unióba, melytől szabadságunk megerősödését és társadalmi-gazdasági felemelkedésünket reméltük. Mindezen elvárások csak részben teljesültek és mára egyre erőteljesebben érzékeljük Brüsszel birodalmi törekvéseit.
Európa ma identitás válsággal küzd. Reméljük, hogy Európa vezetői a fontost és lényegtelent el tudják egymástól választani és képesek lesznek az európai nemzetek és emberek érdekeit szolgálni.
Napjaink politikai környezetének egyik fő jellemzője a nemzeti és globalista erők küzdelme. Vannak világnézeti, értékrendi viták is az Európai Unióban.
Az azonban nem lehet vita tárgya, hogy bármi is legyen világnézetünk, a kereszténység értékrendje Európa sorsát, mára kialakult arculatát alapvetően meghatározta.
Ferenc pápa szeptemberi budapesti látogatása során üzente nekünk azt a politikai vitákon felül álló gondolatot, mely szerint: „Legyetek befogadóak, de őrizzétek mélyre ható gyökereiteket.”
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy országunk legfontosabb építőköve a család, melynek a kereszténységben megfogalmazott hagyományos értékét védenünk kell minden más törekvéssel szemben.
Az 1848-49-es szabadságharc látható ellenségével szemben napjaink egyik fő ellensége, a koronavírus láthatatlanul támad az emberiségre,mely sok szenvedést hozott a világra és hazánkra az elmúlt két évben.
A délszláv háború után ismét megjelent Európában a háború, mely mérhetetlen szenvedést és gyötrelmet hoz a ukrán népre. A betolakodó agresszorral szemben küzdő ukrán nép minden segítséget megérdemel. Városunk polgármestereként büszke vagyok arra, hogy a lakosság, a civilek, a vállalkozók és az egyházak széles körű összefogással segítik a bajbajutottakat és a hozzánk érkező menekülteket.
Számomra elfogadhatatlan, hogy egy világ és geopolitikai konfliktust a nagyhatalmak nem képesek a tárgyalóasztalnál rendezni és háború kirobbantásával próbálják érdekeiket érvényesíteni. Követeljük a világ nagyhatalmaitól, hogy ezt a konfliktust minél előbb a tárgyalóasztalok mellett oldják meg!
Továbbra is kérem Önöket, hogy élen járva, nagyszerű példát mutatva segítsük a menedék kérőket!
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség!
A forradalom üzenete 174 év alatt sem vesztett erejéből, ma is a legbecsesebb értékeink: „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG”
2022-ben Magyarország egy szabad, bátor és büszke ország. Nem élünk idegen elnyomás alatt. Példát mutatunk Európának bátorságból és határozottságból, amikor megvédjük határainkat, megvédtük szuverenitásunkat, és biztonságunkat, ugyanakkor segítjük a rászorulókat.
Szabadon választjuk meg az ország vezetőit, így a demokrácia szabályai szerint a többség akarata érvényesül.
A célunk ma is az, hogy szülőföldünket védjük és fölvirágoztassuk, az országot fejlődő gazdasági pályán tartsuk.
Most, amikor a közös Európa elvei és szabályai szerint igyekszünk élni, döbbenünk rá arra, hogy március 15-e eszméi és céljai ma is - az unió kötelékében is – mennyire időszerűek.
A közös Európában a béke, a szabadság, az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az egyetértés és testvériség elvének kell, kellene érvényesülnie!
A közös Európában Magyarország a határon túli magyarságról is erejéhez mérten gondoskodik, számíthatnak ránk Kárpátaljától a Vajdaságig, Felvidéktől Erdélyig.
Tisztelt Ünneplő közönség!
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sokat adott a magyarságnak, mely máig megszívlelendő.
1848 március idusának titka a nemzeti egység: nemesek, polgárság, parasztok, mind ugyanazt akarták: - szabad, alkotmányos, polgári Magyarországot.
Európa közepén, nagyhatalmak gyűrűjében csak akkor védhetjük meg szabadságunkat és függetlenségünket, nemzeti identitásunkat, ha nem maradunk egyedül, hanem szövetségeseinkkel együtt, egységesen lépünk fel az európai politika porondján.
A forradalom és szabadságharc legfontosabb üzenete az összefogás szükségessége.
Nemcsak arról van szó, hogy az azonosan gondolkodó emberek fogjanak össze, mert közösen többre megyünk, hanem arról is, hogy akkor volt egy olyan politikusnemzedék, amely ügyesen kompromisszumot talált az egymástól távol álló eszmék között is. Kossuth és Széchenyi társadalmi felfogása, Magyoroszág függetlenségével kapcsolatos nézetei jelentős különbségeket mutattak. A két nagy magyar hevesen bírálta egymás nézeteit, miközben mindketten életüket adták volna a nemzet felemelkedésért és függetlenségéért. Vegyünk róluk példát!
Óriási értéke városunk közéletének, hogy itt Hajdúszoboszlón tudunk együtt ünnepelni. Egyet tudunk érteni a városunkat érintő fontos kérdésekben, úgy mint: a lakosság életminőségének javítása, a turizmus fejlesztése, ezen túl más iparágak fejlődésének segítése, közösségek építése, a különbözőképpen gondolkodó, de városunkért tenni kész civilek és az egyházak értékteremtése.
A hétköznapi küzdelmek, szócsaták fölött mindig lenni kell egy közös célnak: a magyar nép egy szabad, független országban élhessen. Nekünk pedig itt Hajdúszoboszlón az a célunk, nekem polgármesterként a hitvallásom, hogy a lakosság minél jobb körülmények között élhessen teljes értékű lelki békében, boldogan egy folyamatosan szépülő és fejlődő városban.
Befejezésül Kölcsey szavaival élve: „A haza mindenekelőtt”!
Nekünk pedig Szoboszló az első.
Köszönöm a figyelmet!