Hírek
Czeglédi Gyula polgármester beszéde az augusztus 20-i városi ünnepségen
Tisztelt Ünneplő közönség! Hölgyeim és Uraim!
Köszöntöm Önöket augusztus 20-án, Magyarország hivatalos állami ünnepén, az egyik legrégibb magyar ünnepnapunkon, mely a keresztény magyar államalapítás emléknapja, Szent István királyunk ünnepe és egyben az új kenyér ünnepe is.
Uralkodása idején Szent István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját nyilvánította ünneppé és sorsszerű, hogy 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon avatta szentté Istvánt, fiát Imre herceget és Gellért püspököt.
Történelmünkben voltak nehéz évek, amikor nem, vagy csak korlátozottan lehetett ünnepelni.Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéje a Szent Koronával együtt a második világháború végén Nyugatra került. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. nyilvánította.
Történelmünkben voltak nehéz évek, amikor nem, vagy csak korlátozottan lehetett ünnepelni.Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéje a Szent Koronával együtt a második világháború végén Nyugatra került. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. nyilvánította.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A magyar államalapítás ünnepe egyaránt alkalmas a múltról való megemlékezésre és a jövőbe tekintésre.Szent István keresztény és független államot teremtett 1000 esztendővel ezelőtt, mely biztosította a megmaradásunkat Európában.
Tudta, hogy a keresztény Európa talaján csak keresztény állam tud meggyökerezni. A vándorló nomád nép csak így tud új hazára lelni és megmaradni itt Európa közepén. Szent István ennek jegyében II. Szilveszter pápától fogadta el a Szent koronát. Apostoli felhatalmazásával szabadon építhette fel a magyar egyház szervezetét.
Független államot teremtett, mert tudta, hogy csak egy erős, független állam tudja megvédeni az itt élő magyarokat és nem magyarokat. A Szent korona védelmet nyújtott a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő szlovákoknak, szerbeknek, románoknak, az ide telepített németeknek és sok más népnek.
Az ünneplés során nem feledkezhetünk meg István apjának, Géza fejedelemnek szerepéről, hiszen a stratégiai döntést ő hozta meg, mely szerint nincs más választásunk, mint a nyugati mintájú kereszténység politikai, társadalmi és államjogi berendezkedésének kialakítása.
Géza és István törekedtek a szomszédokkal való jó viszony ápolására, melynek diplomácia eszköze abban a korban a házasságpolitika volt. Géza lányait európai uralkodókhoz adta feleségül, Istvánnak pedig megszerezte Gizellát, a bajor herceg lányát.
Szent István két törvénykönyvet írt, ezzel megalapozta a magyar államiság létrejöttét. Folyamatosan készült a hatalom utódlására és ennek kapcsán fia uralkodói felkészítésére. Igy íródott Szent István intelmei fiához, Imre herceghez. Ezt az alkotást tekinthetjük az első magyar erkölcsi alkotmánynak. István gondolatait a történészek feltételezése szerint Asztrik érsek fogalmazta meg. Bölcseleteivel emígyen segítette fia felkészülését:
… Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak.
Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz! Igy lesz majd koronád dícséretes és ékes.
…Kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva, ne csak atyafiságodhoz, rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédokhoz és az itt lakókhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A magyarság sok-sok megpróbáltatáson ment keresztül az elmúlt évszázadokban. Országunk folyamatos harcban állt a függetlenségéért, gondoljunk csak Bocskaira, Rákóczira, Kossuthra, a Corvin közi srácokra és a 89-es fiatalokra.
Több évtizedes elnyomás és diktatúra után 2004-ben nagy reményekkel léptünk az Európai Unióba, az általunk vágyott szabad világba, melytől a nyugati életszínvonal mielőbbi elérését reméltük. Ki kell mondani, hogy az emberek többségének várakozásai nem teljesültek, viszont az orosz medve kiűzése után megkaptuk a brüsszeli bürokráciát egy európai egyesült államok víziójával. Sokan egyetértünk abban, hogy a nemzetállami értékeket megtartva a kölcsönös tisztelet és kölcsönös, kiegyensúlyozott érdekek mentén lehet csak jól működtetni Európát. Az Európai Unióban tejesen eluralkodott zavaros eszmeiség vészesen fenyegeti a kontinens alapértékét jelentő keresztény kultúrát, mely évszázadok alatt alakította ki kontinensünk mai arculatát.
Több évtizedes elnyomás és diktatúra után 2004-ben nagy reményekkel léptünk az Európai Unióba, az általunk vágyott szabad világba, melytől a nyugati életszínvonal mielőbbi elérését reméltük. Ki kell mondani, hogy az emberek többségének várakozásai nem teljesültek, viszont az orosz medve kiűzése után megkaptuk a brüsszeli bürokráciát egy európai egyesült államok víziójával. Sokan egyetértünk abban, hogy a nemzetállami értékeket megtartva a kölcsönös tisztelet és kölcsönös, kiegyensúlyozott érdekek mentén lehet csak jól működtetni Európát. Az Európai Unióban tejesen eluralkodott zavaros eszmeiség vészesen fenyegeti a kontinens alapértékét jelentő keresztény kultúrát, mely évszázadok alatt alakította ki kontinensünk mai arculatát.
Itt szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a család hagyományos intézménye nemzetünk fennmaradásának egyik legfontosabb záloga. A fiatalok családalapításának, gyermekvállalásának támogatása továbbra is kiemelt nemzeti ügyként kezelendő.
Szomorú aktualitása ennek az évnek, hogy 2 év pandémiás korlátozás után most pedig háború dúl szomszédunkban.
Mint ahogy március 15-i beszédemben is jeleztem, most is megerősítem, hogy a világ nagyhatalmaitól követeljük, hogy saját hódító, birodalmi és profit céljaik helyett a háborút a tárgyaló asztalok melletti mielőbb fejezzék be, biztosítva ezzel a világ békés életét!
Szomorú aktualitása ennek az évnek, hogy 2 év pandémiás korlátozás után most pedig háború dúl szomszédunkban.
Mint ahogy március 15-i beszédemben is jeleztem, most is megerősítem, hogy a világ nagyhatalmaitól követeljük, hogy saját hódító, birodalmi és profit céljaik helyett a háborút a tárgyaló asztalok melletti mielőbb fejezzék be, biztosítva ezzel a világ békés életét!
Polgármesterként büszke vagyok, hogy Hajdúszoboszlón a menekülteket széles körű összefogással befogadtuk, elláttuk, segítjük őket ma is.
A világ gazdasági és politikai válsága miatt, melynek a végkifejletét még nem lehet látni, nagyon nehéz hónapokra számíthatunk.
A legfontosabb, hogy a rászorulókon önkormányzatunk segíteni tudjon és mindenkinek a létbiztonsága biztosított legyen. Legyen bármilyen nehéz is a helyzet, városunk fejlesztését nem adjuk fel, mert Hajdúszoboszlónak épülni, szépülni kell, városunk lakóinak és a hozzánk érkező „idegenek” örömére.
Megértést, együttműködést és egymás iránti szolidaritást is kérek az emberektől.
A világ gazdasági és politikai válsága miatt, melynek a végkifejletét még nem lehet látni, nagyon nehéz hónapokra számíthatunk.
A legfontosabb, hogy a rászorulókon önkormányzatunk segíteni tudjon és mindenkinek a létbiztonsága biztosított legyen. Legyen bármilyen nehéz is a helyzet, városunk fejlesztését nem adjuk fel, mert Hajdúszoboszlónak épülni, szépülni kell, városunk lakóinak és a hozzánk érkező „idegenek” örömére.
Megértést, együttműködést és egymás iránti szolidaritást is kérek az emberektől.
A magyar történelemben sokszor voltak már nagyon nehéz pillanatok, de a magyarok elszántsága, kitartása mindig biztosította népünk fennmaradását, gyarapodását.Vigyázzunk egymásra és legfontosabb értékünkre, ahogy Szent István is megfogalmazta, a szeretetre mely elvezet a „legfőbb boldogsághoz”.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Az államalapítás ünnepe mindig is a hálaadás ünnepe volt. Szent István napja összefonódott az új kenyér ünnepével, amikor mi mindannyian hálát adunk ezen a napon az aratás sikeréért, a mindennapi kenyerünkért.
12 éve indult el a Magyarok Kenyere Program. A Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett – 15 millió búzaszem program - a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát határon inneni és túli, magyar gyermekeket segítő szervezetek számára.
A természeti katasztrófa, az aszályos időjárás ellenére a szervezők idén is számíthattak a hajdúszoboszlói gazdák jótékony adományaira, melyet ezúton is köszönünk a rászorulók nevében.
12 éve indult el a Magyarok Kenyere Program. A Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett – 15 millió búzaszem program - a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát határon inneni és túli, magyar gyermekeket segítő szervezetek számára.
A természeti katasztrófa, az aszályos időjárás ellenére a szervezők idén is számíthattak a hajdúszoboszlói gazdák jótékony adományaira, melyet ezúton is köszönünk a rászorulók nevében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az idei ünnepen talán még erősebben átélhetjük, hogy szabad magyar föld van a talpunk alatt, amely ma is a mindennapi kenyerünket adja, van hazánk, amely ma is megvéd bennünket, és megtart magyarnak, itt a Kárpát-medencében.
Hajtsunk hát térdet Szent István előtt, hogy felfelé tekintve a lelkünket felemelhessük és így fohászkodjunk Európáért és Magyarországért!
Mondjunk köszönetet Szent István munkásságáért Szabó Magda gondolataival:
„Köszönjük neked szent király hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat. Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt….”
Köszönöm a figyelmet!
Köszönöm a figyelmet!